Az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetésére végső esetben kisajátítás útján is sor kerülhet. A kisajátítást a jog olyan eszköznek tekinti, amelyhez csak akkor folyamodhatunk, ha korábban más, rendelkezésünkre álló megoldásra kísérletet tettünk, de az sajnálatosan minden igyekezetünk ellenére nem vezetett eredményre.
Az ingatlan állam általi kisajátítását annak bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földügyi Központnál.
A kisajátítás ilyenkor az optimális birtokszerkezet kialakításának közérdekű célját szolgálja.
A kisajátítás állam általi tulajdonba vételt jelent, az ingatlan egészére vonatkozik, azaz nem csupán a kezdeményező tulajdonostárs tulajdoni hányada, hanem minden tulajdonostársé kötelező jelleggel az államhoz kerül.
Abban az esetben kezdeményezhető a kisajátítás, ha
- az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal megkísérelték, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
- az ingatlan tulajdonosainak száma
- vagy meghaladja a 100 főt,
- vagy meghaladja a 30 főt és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
A kezdeményezés alapján a kisajátítás nem automatikus, hanem arról a Nemzeti Földügyi Központ az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt.
